Mindennapok *

Mennyire jó dolog, amikor az ember hátradőlhet, amikor elvégezte a rábízott munkát és nincs más dolga,mint gyönyörködni hálásnak lenni  azért, hogy volt elég ereje és kitartása végigcsinálni. Így vagyok én most a diplomamunkámmal. Ma a konzulensem azzal fogadott, "elég jó lett".Nagy elismerés. Mennyire sokat jelentettek nekem ma ezek a szavak. Az elismerés a sok munkáért. Rengeteget fordítottam és olvastam utána szaklapoknak,mire összeállt a kép. Márcsak az utómunka van hátra főként stilisztikai javítgatások. Aztán viszem beköttetni. Csoda. 3 hét van még a leadásig és nem kell idegeskedni. Hmm. Hálás vagyok érte! Ez megvan. *


Aztán lassan, de biztosan összeáll a kép. Nyugodt vagyok. Békesség tölt be azzal kapcsolatban, ami rám vár a következő hónapokban. A napokban egyik kedves ismerősöm elém állt és annyit mondott " - Noémi, te felnőtt lettél" bizonyos szempontból egészen biztos, hogy vannak tapasztalataim, de jócskán van még mit tanulni. Nem igazán tudom megmondani, hogy az ember mikortól számít felnőttnek:) De tény és való az úton vagyok... egyre inkább ismerem magam, mi az amit szeretek, mi az amit kevésbé ... 


Egy pici lista a kedvelt dolgokból...


Szeretem...


- a napsütést
- a jó kajákat  
- a zongim
- a bátyámat, akivel 4 évig lakótársak lehettünk (: 
- az illatokat ( nem tudom miért ez egy elég meghatározó dolog) 
- újabban a fonásokat
- csillag jelet tenni a mondatok végére* 
- kedvenc szavamat...: "jóféle" 
- az édességet (: 
- a filmeket 
- a hosszú beszélgetős sétákat
- ha valaki figyelmes és képes meghallgatni
- a chai tee latte-t
- a pörgést,ha van mit csinálni,menni...


... nem is folytatom, bár lehetne még. Összességében szeretek élni és szeretem, hogy olyan életem lehet,amit nem nekem kell irányítani. Hálás vagyok azért, amim van. Tudom,hogy jó kezekben vagyok és tudom,hogy soha semmi nem fog olyan békességet és szeretet adni, mint amit fenntről kapok. 


Szeretem elfogadni úgy az embereket,ahogy vannak...tudod.. a hibáikkal együtt. Szeretem, ha valaki kimeri mutatni a gyengeségét..fel meri vállalni magát úgy, ahogy van. Mert ilyenek vagyunk tökéletlenek,de sebaj mert van egy tökéletes Istenünk.