2012. január 27., péntek

Walk in The Promise.*





Annyi minden van bennem. Tervek. Álmok. Mi lesz a jövőben? Mit szeretnék, mi fog változni?
Egy reményteljes jövő áll előttem. Sok - sok ígéret, várakozás. Csak jönnek a gondolatok és tele vagyok reménnyel. Mennyi dolog van.. Hmm..


Egyet tudok,hogy mindig lesz aki mellettem áll és segít. Bármennyire is nehéz lesz,lesz aki fogja a kezem,akihez fordulhatok. Soha nem leszek egyedül.


Hmm.. látni kell a célt. Hova tart az életem? Mi a célja? Tudom miért élek, ki mellett döntöttem.
Hm.. annyira nagy vágy van bennem,hogy minél több ember ismerje meg ezt a túlcsorduló szeretetet. Amiben nincs gyűlölet, szidalom, fájdalom, teher, reménytelenség, kiábrándultság.
Benne van minden,ami igazán az Élet.


Szeretem nézni az embereket..amikor egy hosszabb idő után újra találkoznak, megölelik egymást... Valahogy mindig jó érzéssel tölt el. Látni benne a kedvességet,törődést,a feltétel nélküli elfogadást.
Szeretek beszélgetni, megismerni az embereket, látni az életüket, milyen dolgokon mentek keresztül,segíteni ahol lehet. Talán sokszor elég annyi,hogy meghallgatok valakit, akire rázúdult sok minden. Nagy áldás,amikor valaki bizalmat ad,hogy megossza az életének egy kis szeletét velem. 


Sok kihívás áll előttem a következő hónapokban. De nem ezekre nézek. Békesség tölt be. Csak Istenre nézek és az Ő hatalmára. Ennyi elég a győzelemhez. *









2012. január 7., szombat

..mert szeretem.*

Az elmúlt napokban elgondolkodtam,hány olyan dolog van az életemben,amit szívesen csinálok és ezeket a dolgokat általában "mindent bele" módon. Szeretem az életemet szenvedéllyel élni. Legfőképpen Isten iránt. Inspiráció.Szenvedély. két központi dolog.

..nos és mi minden fér ebbe a listába. elégsokminden.:)

például a zene* - milyen érdekes,hogy anno 6 évesen amikor először betopogtam még óvodásként a zenesuliba nem is hittem volna milyen hatással lesz az életemre a zene mindenéle formája. Hmm. Jó visszaemlékezni ezekre az évekre,úgy jártam szolfézsórára,hogy a tanárnő írta a hangjegyfüzetembe az órai anyagot,mert hát még óvodás voltam. Állítólag különleges lányka voltam,mert 6 évesen csupán zeneoviba mehettem volna,de láttak fantáziát a felvételin bennem így hát...na de hogy is keveredtem ide:) szóval a zene számomra egy olyan dolog ahová a nagy rohanós élet közepette is menekülhetek. Picit kikapcsolni lenyugodni. Kijátszani mindazt,ami bennem van.

Jövőbeli álmok tervek között van az ének tanulás és természetesen a billentyűk extra profi használatának megtanulása is. Mert valahogy bármennyire is sok énekversenyre jártam még a iskolás évek alatt valahogy ez kimaradt az életemből.

Sok álmom van a jövőben és egyre több lesz. Várom. Izgatottá tesz,hogy napról napra valahogy többet látok a világból megtapasztalom a bőrömön milyen is az "valódi élet szaga" és látom az embereket körülöttem,tapasztalom milyen amikor egy igazi barát ott van,amikor szükség van felemel és bátorít a jelenlétével. Olyan sok minden van amiért hálát adhatok. Nem kezdek bele a listába,de bőven lenne mit sorolni.

Sok - sok változás lesz a következő fél évben,de "minden napnak elég a maga baja" és ami mögöttem van azt elfeledve,ami előttem van annak nekifeszülve utok célegyenest.;)

Áldás, szeretet*