remember *

A napokban eszembe jutott,hogy már 4 éve lesz,hogy felköltöztem Budapestre. 

Mennyi minden történt körülöttem, de legfőképpen bennem. Sok változás. Emlékszem még, milyen volt a maga tudat,hogy otthagyom a kisvárost Kaposvárt és felköltözöm az idegenbe a nagyvárosba. Sok minden átfutott az agyamon...de valahogy mindig is bennem volt,hogy megéri bevállalni, bátornak lenni elkezdeni valami olyat,amit még nem látok milyen lesz,de menni fog. 

Új ismerősök, társaságok és egyre inkább éreztem mennyire hálás lehetek mindazért,amit kapok.

Természetesen voltak nehézségek,de ezek mind eltörpülnek a sok-sok jó dolog mellett. Nem is ezekről szeretnék írni. Egyszerűen amikor elgondolkoztam az elmúlt néhány év történésein, óriási hála öntötte el a szívem. 

Mert...

* van egy nagyszerű családom,akik mindig mindenbe támogattak

* van egy remek szakmám,amiben tényleg azt csinálhatom,amit mindig szerettem volna 

( emberekkel foglalkozhatok, segíthetek rajtuk a legnagyobb odaadással és türelemmel ) 

* zenélhetek ( az elmúlt években jópár emberrel több formációval is zenélhettem együtt,nem is akárhol, nem is akármilyen szívekkel egy célért; hogy Isten királysága épülhessen. Mekkora kiváltság ebben részt venni ) hála,hála,hála... 

* nagyszerű barátokra lelhettem ..akikkel egy dologra dobban meg a szívünk,akikre tudom,bármikor bármilyen körülmények között számíthatok. 

...mennyire hosszan lehetne sorolni ezt a listát

...semmi nincs csak úgy és semmit nem kap az ember csak úgy,mert megérdemli. Rájöttem,hogy minden dolog,ami jön az életbe nem véletlenül van. A nehézségekben megtanulunk jobban bízni és bármennyire nem szeretjük ezeket az időszakokat igenis szükségünk van rájuk,hogy egy egészséges kipróbált jellemünk lehessen, ami egyre jobban megtanul hinni, rábízni magát Istenre.