Draw near*

 

A napokban sok dolog történt.

Talán a legfontosabb,hogy megszületett az unokahugim. Már most tudom,hogy nagy kedvenc lesz a pici. Napról napra erősödik. Minden nap egy újabb és újabb csoda lesz neki. Egy ilyen pici úgy ontja magából a szeretetet. Valahogy egy gyermek megszületése mindig különleges. Sokan várják. Aztán az első lépések,szavak..az első

- Apa!...:)

Számomra valahogy ez a világ egyik legkülönlegesebb dolga.

Az ő születése sok szempontból CSODA volt...és most itt van. Alig várom,hogy láthassam. ..és megölelhessem, láthassam a mosolyát.

Valahogy szeretném én is úgy látni az előttem levő utat. Sok reménnyel,bizalommal,hittel,csodával.

Haaah. Csak menni,menni előre. Soha nem nézni hátra, látni a célt...és futni...a győztesnek járó jutalomért..és közben engedni a gondoskodást. Engedni és a terheket nem magamra venni. Sokszor tudjuk a tökéletes receptet mégis elrontjuk. Talán mert mi jobban tudjuk? Nem az kizárt.

2008 óta most érzem először,hogy egy újabb változás jön az életemben egy újabb mérföldkő. Államvizsga,szétköltözés bátyusommal valami meg fog szűnni és valami más jön,valami új,amit még nem tudok milyen lesz. Úgy érzem ez az időszak másként lesz jó, mint eddig. Újabb dolgokat fogok megtanulni,ami a felnőtté válás útján tovább fog vinni.

Szívesen leülnék beszélgetni Valakivel ezekről. Valakivel,aki tudja mindezt. Tudja,mi az amire szükségem lesz,tudja hogyan kell megszólítani és bátorítani,amikor tanácstalan vagyok. Tud igazán szeretni és tudja,hogy erre a szeretetre minden embernek szüksége van. Aki látja az életeket,aki ezt a világot megteremtette és látja az emberek szívét. Aki személy szerint ismer és sosem viselkedik bántóan...

<3

 Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr -: békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. (Jer 29,11)